|
|
Külföldi vállalatok magyarországi fióktelepének számviteli elszámolása és adózása
Jelen cikkünkben összefoglaljuk azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket egy külföldi társaság magyarországi fióktelepének gazdasági szabályozásáról tudni érdemes. A leírás nem teljeskörű, csupán tájékozódási alapot kívánunk nyújtani az érintetteknek a szabályok útvesztőjében való eligazodáshoz. A fióktelep jogi személyiséggel nem rendelkezik: a külföldi cég magyarországi fióktelepe jogi értelemben a külföldi cég magyarországi gazdasági jelenlétének megtestesítője, nem pedig egy elkülönült, önálló entitás, a külföldi vállalkozás gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége. A fióktelep jogképes, tehát cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
1. SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁS
A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás részét képezi, így a külföldi vállalkozás saját könyveiben szerepelteti a fióktelep eszközeit, forrásait, megszerzett bevételeit
Az "anyavállalat" és a fióktelep könyvvezetése nem összehangolt előírások alapján zajlik. Magyarországon a Sztv. előírásainak kell megfelelnie a fióktelep könyvvezetésének, míg a külföldi vállalkozás egészének (a fióktelepi tevékenységgel együttesen) a székhelye szerinti ország érvényes helyi szabályainak kell eleget tennie. Könyvelési bizonylat tekintetében mindkét adóhatóság kérheti a hitelesség igazolását, ezért célszerű az eredeti bizonylatokat a külföldi vállalkozás rendelkezésére bocsátani és megfelelő módon hitelesített másolatok lehetnek a fióktelep könyvelési bizonylatai.
1.1. Eszközök: Eszköz- és pénzátadás A külföldi vállalkozás és a fióktelepe közti eszközmozgás számlázás nélkül, de a külföldi vállalkozás és fióktelepe közötti megállapodás – mint alapbizonylat – alapján kerülhet rögzítésre a könyvekben. A magyarországi gazdasági tevékenységhez szükséges eszközöket, ingatlanokat a fióktelep könyveiben kell szerepeltetni, akár rendelkezésre bocsátott vagyonként a külföldi vállalkozás biztosította, akár a FT vásárolta azokat. Végleges pénzeszköz átadás a külföldi vállalkozás és fióktelepe között nem értelmezhető, mert a fióktelep nem önálló jogi személy.
1.2. Források Jegyzett tőke: Jegyzett tőkeként bekerülési értéken kell kimutatni - nem pénzbeli hozzájárulás esetén a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is). A bekerülési érték a külföldi vállalkozás és a fióktelep közti megállapodás szerinti értéke. Finanszírozás külföldi vállalkozás által: a külföldi vállalattal szembeni követeléseket és kötelezettségeket az e célra nyitott, négyes számlaosztályú (kötelezettség) elszámolási számlával szemben kell könyvelni. A külföldi vállalkozás megteheti, hogy pénzt utal át a fióktelepnek anyavállalati elszámolási számlával szemben, de véglegesen lemondani róla nem lehet (ld. eszközök), ezért legkésőbb fordulónapon – a kompenzálásra nem került részen felül (anyavállalati elszámolási számla egyenlege) – pénzügyi bevételt kell kimutatnia a fióktelepnek, amely az adózás előtti eredmény része, így adóköteles. Ha a külföldi székhelyű vállalkozás a fióktelepnek a működéshez szükséges vagyont pénzátutalással biztosítja, akkor az alapbizonylat az egymás közti megállapodás. Egyéb rövid lejáratú követelések/kötelezettségek: Év közben a fióktelep az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit (nem a kapcsolt vállalkozások között!). Ide kell érteni azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak, vagy más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni!
1.3. Bevételek Értékesítés harmadik fél felé: Harmadik féllel szemben elszámolt bevétel tekintetében nincs rendkívüli szabály, a fióktelep bevételét a Sztv. előírásainak megfelelően kell figyelembe venni. Termékértékesítés & szolgáltatás nyújtás a fióktelep és az "anyavállalat" között: az árbevételt az Sztv. alapján kell könyvelni, de nem vevő számlával, hanem az anyavállalati elszámolási számlával szemben. A külföldi cég és fióktelepe közötti ügyletek az általános forgalmi adó szempontjából nem értelmezhetőek, így azokat főszabályként áfa-kötelezettség nem terheli, azonban transzferár dokumentáció készítésére a fióktelep kötelezett lehet.
1.4. Költségek A fióktelep működése során felmerült költséget a fióktelepnél kell kimutatni. Speciális példa, hogy például el kell számolni a fióktelep beruházásához felvett hitel kamatát, akár a külföldi vállalkozás vette fel a hitelt, akár a fióktelep. A költségszámla annak a cégnek a nevére kell, hogy szóljon, akit a költség érint. A fióktelep a külföldi székhelyű vállalkozástól, vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken - jellegének megfelelően - szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások között kimutatni. A külföldi cég rendezheti fióktelepe számláját, de ekkor - a valós társasági adóalap megállapítása érdekében - a továbbszámlázás kötelező! A rendezést megoldhatják tartozás átvállalási megállapodással vagy kölcsönnyújtással. Ekkor a kölcsön rövid lejáratú kötelezettség lesz.
1.5. Eredmény Az eredmény tekintetében elmondható, hogy a fióktelep nem rendelkezik önálló számvitellel tulajdonosi szempontból, a külföldi tulajdonosok a fióktelepnél keletkezett jövedelmeket kivonhatják az eredménytartalék terhére, átvezetési számlán keresztül.
1.6. A beszámoló közzététele Az a fióktelep, amelynek „anyavállalatának” székhelye az EU-n belül található, a számviteli törvény 154/A. §. (1) bekezdése értelmében mentesül az éves beszámolóra vonatkozó közzétételi kötelezettség alól. Ezeket a fióktelepeket a (3) bekezdés értelmében kizárólag az "anyavállalat" székhelyének szabályai szerint összeállított éves (konszolidált) beszámolóra vonatkozó közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség terheli. A fióktelep ezt a beszámolót magyar nyelven köteles közzétenni. Továbbá a mentesülő fióktelepek kötelesek a fióktelep működéséről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló és adózási célú kimutatások megtekintését, valamint azokról másolat készítését a fióktelep székhelyén az érintett felek részére lehetővé tenni.
2. ADÓZÁS Az Art. 8. § (1) bekezdése szerint a fióktelep a külföldi vállalkozás magyarországi gazdasági tevékenysége tekintetében adózási ügyvivőként jár el, teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségét.
2.1. Társasági adó A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. Több fióktelep esetén a Tao adóalapját fióktelepenként külön kell megállapítani. A fióktelep adózás előtti eredményét az anyavállalatnál is ki kell mutatni. A kettős adóztatás elkerülése érdekében a székhely szerinti országban fizetendő társasági adóból a Magyarországon fizetett társasági adó levonható. Tao szempontjából az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne. (Figyelemmel az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenció előírására, valamint annak magyarázatára.) Speciális adóalap korrekciók a fióktelepnél A társasági adó alapját ugyanúgy kell kiszámítani, mint a belföldi gazdasági társaságok esetében, azzal a különbséggel, hogy
2.2. ÁFA Az Áfa tv. értelmében a törvény alanya „az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat”, így a fióktelep is. A külföldi vállalkozás és belföldi fióktelepe közötti eszközmozgás és szolgáltatásnyújtás nem keletkeztet áfa kötelezettséget, mert a fióktv. alapján a külföldi cég magyarországi fióktelepe jogi értelemben a külföldi cég magyarországi gazdasági jelenlétének megtestesítője, nem pedig egy elkülönült, önálló entitás. Éppen ezért a külföldi cég és fióktelepe közötti ügyletek az általános forgalmi adó szempontjából nem értelmezhetőek, így azokat főszabályként áfa-kötelezettség nem terheli.
A helyi adókról szóló törvény értelmében adóköteles a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. Az adó megállapítása ugyanúgy történik, mintha a fióktelep egy belföldi adóalany lenne, valamint az összes többi helyi adó tekintetében is a fenti szabály az irányadó.
2.4. Munkavállalók adózása A fióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. A magyarországii alkalmazottak bérszámfejtése a magyar jogszabályoknak megfelelően történik. Ha a munkáltató külföldi és biztosítási jogviszony keretében Magyarország területén foglalkoztat a Tbj. tv. hatálya alá tartozó alkalmazottat, biztosítási jogviszony bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettsége van. A foglalkoztatott bruttó jövedelmét az általános szabályok szerinti TB-járulékok terhelik, azonban a személyi jövedelemadó törvény hatálya nem terjed ki a külföldi foglalkoztatókra, így az alkalmazottnak kell megállapítania és befizetnie az SZJA-előlegét minden negyedévet követő hó 12-éig. A magyar cégekhez hasonlóan a külföldi foglalkoztatónak is meg kell fizetnie a foglalkoztató bruttó jövedelme utáni 27%-os szociális hozzájárulási adót, de a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás megfizetésére nem kötelezett.
2.5. Transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség Transzferár-dokumentációt a kapcsolt vállalkozások készítenek azért, hogy alátámasszák, hogy az egymás között lebonyolított ügyletek során piaci árat használtak, így az adóalap nem tartalmaz irreálisan magas vagy alacsony bevételeket, illetve költségeket. A Tao tv. 4.§ 33.h pontja szerint a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet. Tao tv. 4.§ 23.d pontja szerint a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye kapcsolt vállalkozásnak minősül. Tehát míg az Sztv. szerint a fióktelep nem számít kapcsolt vállalkozásnak, addig a Tao tv. alapján a külföldi vállalkozással a belföldi telephely (fióktelep) kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. A Tao tv szerint a kapcsolt vállalatok egymás közti tranzakciók során a Tao tv. 18 §-a alapján 5 féle módszerrel állapíthatják meg a független felek közt alkalmazott „piaci” árat.
Az eljárások közül szabadon lehet választani, azok az OECD által kiadott Modellegyezménnyel is összhangban vannak. A Modellegyezmény az OECD tagországok közti transzferár-megállapítás módszereit és szabályait tartalmazza.
|
|
© Copyright 2009-2011 Leopold Jones. All Rights Reserved |
